Mezolitikum

A 19.-i bejegyzések második felében következnek a CSÁKÁNYGYÁR fotói, amivel már fenyegetőztem, de valószínű , hogy köznevetség tárgya lesz./nincsenek benn a Vértesben, úgyhogy nincsenek is./ A fenti képen a szokásos Dűttfás anyag, amilyenekkel régebben többször visszaéltem a Tisztelt Kisszámú…

Átnéztem a Vértest, az egész könyvben erről a technikáról az eszköztipusok  egymondatos ismertetésén kívül néhányszor leltárszerűen megemlít néhány szilánkot,és semmi több.És itt vagyok bajban,mint félnótás amatőr,mert ezen a hegyen /na jó, itt ez csak domb/nincs más csak ez a stil /moustieri se/.De…

Igen, ez a 07.25.-i tesója, pedig azt elég távol találtam ettől a dombtól.Réteges , barna patinájú szarukő, A alul-felül megmunkált,inkább kétkezes, vésőélű szakóca.Összeszedem a kevés bátorságomat: levalloisi "jellegű" leütésekkel alakították ki.

Itt látszik,hogy két oldalazó ütéssel nagyolták ki a vésőélt, majd kicsit még finomítottak rajta, és/ vagy használták is.

Szóval.Ezek csak az apróbbak.A Vargányás lelőhely NY.-i vége, néhányszor 10 nm. -en ilyen sok hegyes bányászeszköz csúszkál az árok  felé.Anyaguk a tűzkő anyakőzete, megütve csengő hangot ad.Innen kis távolságra megvan a bányája is.

Ezek a kevésbé szabványosak.Fönt egy egyenes vakaró tűzkőgumóból.

Alul balról a második szarúkőből,fent a vörös tűzkőből készült kapa.

Az agancsot majdnem eldobtam, de aztán észrevettem, hogy a gyöngyözés és a rózsa erősen le van csiszolva simára, tehát nem a vaddisznók rágták le.

A két nagy jobboldali alsó része lapátszerűen van kétoldalról kiképezve,fent egy kis retusált kaparó.

Eddig magukra a csákányokra nem vesztegettem szót, itt is van három, sajnos a fotón nem igazán  látszik, hogy a bal szélső milyen különleges saskarom alakú. Talán már kétkezes.